Nagy Sándor és a parányi vírus
2003. december 1. 09:52
Nagy Sándort, hatalmának csúcsán verte le lábáról egy titokzatos betegség, ami a jelek szerint a nyugat-nílusi vírus lehetett
<
A beteg Sándor
Mint azt a két kutató az "Emerging Infectious Diseases" című szaklapban megjelent cikkükben állítják, egy komputeres elemzés során jöttek rá, hogy a Nagy Sándorral (Kr.e. 356 - 323) végző betegség nem lehetett más, mint a nyugat-nílusi vírusként emlegetett járvány, ami nemrégiben az Egyesült Államok keleti partvidékén is áldozatokat szedett.
John Marr, a Virgina állami egészségügyi szolgálat kutatója és Charles Calisher, a Colorado Egyetem történésze állítását a görög filozófus Plutarkhosz írására alapozza, akinek részletekig pontos leírása máig Sándorról fennmaradt írásos emlékeink egyik legfontosabb alapját képezi.
"Mikor Alexandros Babilon kapuit elérte, felhőnyi varjat látott felette keringeni, amik egymást csípték-vágták és néhány holtan bukott a lába elé." - írja egyik bekezdésében Plutarkhosz.
John Marr szerint Alexandros betegségének tünetei is a nyugat-nílusi vírusra utalnak: a légutak fertőzése, máj- és emésztési problémák, kiütés, magas láz. Calisher a Nature magazinnak adott interjújában elmondta továbbá, hogy Alexandrost kimerítette az indiai hadjárat, mértéktelen italozásai és éjszakai dorbézolásai pedig legyengítették immunrendszerét. "Szinte száz százalékig biztosak vagyunk benne, hogy a nyugat-nílusi vírus végzett vele."
Thomas Mather járványszakértő ellenben arra hivatkozik - joggal, hogy ebben az esetben a teljes macedón hadseregben járványnak kellett volna kitörnie. "A nyugat-nílusi vírus csak a nagyon legyengült emberekre veszélyes: a hadsereg végigmenetelt fél Ázsián, valószínűleg rosszabb volt az ellátásuk, mint Alexandrosé, köztük miért nem szedett áldozatokat a vírus?"